A növényvédő szerek veszélyes hulladéknak minősülő csomagolását nagy mennyiségben már visszagyűjtik, de mit tegyen a kiskert tulajdonos a megmaradt pár deciliter vegyszerrel?
Konferenciát tartott a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége a szennyezett göngyölegek visszagyűjtéséről, valamint a lejárt növényvédő szerek ártalmatlanításának helyzetéről.
2002. májusában jött ki egy kormányrendelet, amelyik kötelezővé tette minden szakma részére, hogy az általa kibocsátott csomagoló anyagokat vissza kell gyűjteni. A törvény továbbá azt is előírta, hogy aki nem tudja, vagy nem akarja saját maga begyűjteni az általa kibocsátott csomagoló anyagot, az létrehozhat egy koordináló szervezetet.
Lantos Péter a Cseber Kht. Elnöke, ennek a koordináló szervezetnek az ügyvezetője. A feladat kettős, egyrészt egy 87-es növényvédelmi törvény előírja, hogy a felhasználó, aki megvette a növényvédő szert, kipermetezte, a göngyöleg ott maradt nála, ennek ő a tulajdonosa, ő a kötelezettje, hogy ez egy semmisítse, ártalmatlanítsa. Ehhez járult 2002-ben egy új törvény amely azt mondta ki, hogy a gyártó meg köteles ugyanezt a tevékenységet megszervezni, és finanszírozni.
Tehát ahol vették a növényvédő szert, oda vissza is lehet vinni. A lakosság az összes növényvédő szer felhasználásnak 5-8 százalékát jelenti, de nem tudják az emberek ezt a kötelezettségüket. Itt a törvény lehetővé teszi, hogy ezeket a kis kiszerelésű lakossági felhasználásra kerülő készítményeket be lehet dobni a kukába, magyarán a kommunális hulladékba. A Cseber Kft. azonban ezeket is átveszi, ha behozzák. Itt már nem is a lakosságról, hanem olyan kisebb farmerekről van szó, akik 5-8 hektáron gazdálkodnak, szőlő, gyümölcs, házi kert, vagy sátor alatt termelnek.
Pais Judit-Kék bolygó