A KSH közzétette a 2020. évi teljeskörű mezőgazdasági összeírás előzetes adatait

Az agrárcenzushoz kapcsolódó kiadványsorozat első elemzése 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság előzetes adatai alapján mutatja be az összeírás főbb eredményeit a következő témakörökre bontva.

A mezőgazdasági földhasználat témakörében megvizsgálták, hogy a legutóbbi cenzus óta hogyan változott az egyes művelési ágakon belül a növények által elfoglalt terület, illetve a saját tulajdon és a bérelt terület aránya hogyan alakult 2020-ban az egyes gazdaságcsoportokban.

A több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület – amely mintegy 52 százaléka hazánknak – túlnyomó része (82%) szántóterület, 15 százaléka gyep, 2 százaléka gyümölcsös, a szőlőterületek aránya pedig 1 százalék. A fiatalabb gazdálkodók a gyümölcstermesztéshez használnak nagyobb arányban területet, a szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók pedig inkább az idősebbek közül kerülnek ki. A hazai gyümölcsösök közel harmadán (31%) termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, ennél kisebb arányban pedig szilvát (9%), kajszibarackot (8%), bodzát (6%) és őszibarackot (5%).

A mezőgazdasági területek több mint fele az 5–300 hektárral rendelkező közepes méretű gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok művelik. Az összeírás kérdőívére adott válaszok alapján látható, hogy a mezőgazdasági területeik felét bérelték a gazdaságok, 45 százalékuk pedig a saját tulajdonukban volt. Az egy gazdaságra jutó földterület nagysága 2010-hez képest minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére.

Az állatállományról szóló fejezetben a főbb állatfajok állományát hasonlították össze a 2010-es adatokkal.

A gazdaságszerkezeti összeírások kérdőívében nagy súllyal szerepeltek a mezőgazdasági munkaerőre vonatkozó kérdések, hiszen nagyon fontos, hogy kik, milyen végzettséggel és milyen jövőbeni tervekkel irányítják a gazdaságokat. Fontos volt információt szerezni arról is, hogy a gazdálkodók meddig terveznek még a gazdaság irányításával foglalkozni, illetve hogy át tudják-e adni gazdaságukat majd valakinek.

Az agrárcenzus során felmérték azt is, hogy a gazdálkodók milyen digitális eszközöket használnak vagy terveznek használni. Ez az agrár-szakpolitikák tervezése során fontos információ, ily módon ugyanis jelentős hatékonyságnövelés érhető el a mezőgazdaságban.

Az egyéb, nem mezőgazdasági tevékenységek folytatása pedig hozzájárul a gazdálkodók jövedelmének stabilizálásához a mezőgazdaság szempontjából kevéssé optimális években is, így ugyancsak fontos információ a vidéki népesség helyben tartására vonatkozóan.

A teljes kiadvány megtekinthető a KSH honlapján:   www.ksh.hu/docs/hun/xftp/ac2020/elozetes_adatok/index.html

(Forrás: KSH)