Szeptember elején Budapesten tartotta az Európai Növényvédelmi Szövetség (ECPA) a nemzeti szövetségeinek negyedéves találkozóját. Az Athén és Malaga után harmadik alkalommal megrendezett eseményen 23 ország 34 fővel képviseltette magát. A rendezvény megrendezési jogának elnyerése jelzi, hogy európai partnereink is látják a magyar agrárium, a minőségi élelmiszer termelés nemcsak múlttal, de jövővel is rendelkezik. A Magyar Növényvédelmi Szövetség és stratégiai partnerei, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara is azon dolgozik, a kormányzati szervezetekkel, különösen a NÉBIH-hel közösen, hogy a magyar gazdáknak továbbra is lehetőségük legyen megfelelő mennyiségű és kiváló minőségű magyar élelmiszer gazdaságos előállítására.
A rendezvényen mutatkozott be Geraldine Kutas asszony, aki kiemelt feladatának tekinti a klímaváltozás és a a biodiverzitás megőrzésének kérdéskörét. Az Európai Növényvédelmi Szövetség (ECPA) új főtitkára megerősítette, hogy a növényvédelmi ipar a jövőben is mindent megtesz a külső negatív hatások csökkentése érdekében.
A megbeszélésen téma volt az idén megválasztott Európai Parlament és Bizottság prioritásainak értékelése és mezőgazdasági kapcsolódások, mert a következő évek agrárpolitikája fogja meghatározni az európai és a magyar gazdák lehetőségeit és versenyképességét. A Magyar Növényvédelmi Szövetség és tagvállalatai a magyar termelők hatékonyságának, a hazai élelmiszerlánc-biztonság, és nem utolsó sorban a hazai gazdaság versenyképességének javítása érdekében a jövőben is elkötelezettek az együttműködésre és a tárgyalásokra. A konferenciia lehetőséget adott a V4 országok képviselőinek, hogy bővitsék a hamis és illegális növényvédőszerek visszaszorítása érdekében tett erőfeszítéseiket.
A Növényvédelmi Szövetség küldetésének tekinti a növényvédő szerek hamisítása és illegális kereskedelme elleni fellépést, és a felhasználók tájékoztatását. Az Európai Unióban a kábítószerek után a szervezett bűnözés második legjövedelmezőbb bevételi forrása az élelmiszerlánchoz kapcsolódó termékekkel kapcsolatos visszaélés, ezek visszaszorítására európai és nemzeti szinten is komoly küzdelem folyik. Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője hozzátette: „A Növényvédelmi Szövetség fontos feladata a felhasználók és a fogyasztók tájékoztatása és a termékek helyes alkalmazásának elősegítése.” A rendezvényen lehetőség adódott a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok és a kevésbé sikeres megoldások kiértékelésre és fejlesztésére.
Az idén májusban elfogadott EU harmonizált kockázati mutatók közösségi használata szükségessé vált. Az elfogadott mutatók azonban súlyosan korlátozzák az európai termelők, így a magyar gazdák versenyképességét az import termékekkel szemben. A felhasznált növényvédőszerek, hatóanyagok mennyiségi összehasonlítása és a szükséghelyzeti engedélyezés mérése teljes alkalmatlan a növényvédőszer felhasználás kockázatának értékelésére, a kockázatok csökkentésére. A szövetségeink álláspontja, hogy tudományos eredmények és tényeken alapján szülessenek döntések, ne pedig a társadalmi, politikai nyomás befolyásolja a biológia, kémiai, ökológiai területeken meghozott döntéseket.
A rendezvény keretében a résztvevők meglátogatták a Zwack Múzeumot, az összejövetel végül a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyad várban ért véget, ahol a szövetségek képviselői megismerkedtek a hazai agrárium múltjával. Ezután érdekes és a jövő éveket biztosan meghatározó szakmai vita zajlott az integrált növényvédelem jelenlegi és jövőben alkalmazásának kérdéseiről. Az új károsítók folyamatosan érkeznek, leginkább déli irányból, az ellenük való megfelelő védekezés pedig csak nemzetközileg összehangolt akciókkal lehetséges.
A szőlő-gyökértetű, a Phylloxera megjelenése Európában és Magyarországon súlyos természet iés gazdasági károkat okozott, átrendezte Európa borászati térképét. Az akkori növényvédős kollegák küzdelmét a Múzeumban tekinthettük meg. Napjainkban nem csak a kommunikáció és a távolságok legyőzése gyorsult fel, hanem károsítók terjedése is, csak összefogással és integrált biológiai, kémiai és ökológiai módszerek együttes alkalmazásával, folyamtos tanulással és fejlesztéssel tudjuk megőrizni a haszonnövényeink egészségét és élelmiszereink minőségét.