A precíziós gazdálkodás bevezetéséhez mutattak gyakorlati megoldásokat az I. PREGA START Konferencia és Gazdafórum előadói közel száz környékbeli gazdálkodónak Nagykátán. A konferencián elhangzott, hogy a precíziós gazdálkodás nem csak a korszerű berendezések használatát jelenti, legalább ennyire fontos az adatok begyűjtése és elemzése, valamint a szemléletváltás is.
Hogyan induljunk el a precíziós gazdálkodással? Valóban csak több százmilliós beruházás szükséges ahhoz, hogy elkezdjük az adatalapú gazdálkodást? Milyen támogatási lehetőségek kapcsolódhatnak a digitalizálódó mezőgazdasághoz? Ezen kérdések köré épült az I. PREGA Start Konferencia és Gazdafórum Nagykátán, amely teljesen új kezdeményezésként indult útjára a precíziós gazdálkodási konferenciák történetében.
Az Agroinform.hu portál, az Agrármarketing Centrum és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében megvalósuló rendezvény a kis- és közepes gazdálkodóknak nyújtott elméleti és szántóföldi bemutatóval kiegészített gyakorlati segítséget, gazdaságuk hatékonyabb működéséhez költségeik optimalizálása, valamint bevételeik növelése mellett.
Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese köszöntő beszédében kiemelte, a világot és ezen belül a mezőgazdasági ágazatokat is érintő, gyorsan bekövetkező, hatalmas technológiai és digitális változásokhoz alkalmazkodniuk kell a gazdálkodóknak.
Nem csak a mezőgazdasági technológiák terén fognak bekövetkezni gyors változások, hanem a szabályozási rendszerekben is. A precíziós gazdálkodás nem feltétlenül a legkorszerűbb berendezések használatáról szól – hívta fel a figyelmet a szakember. Az adatok és információk elemzése legalább olyan fontos, ahogyan a precíziós gazdálkodást meghatározó szemléletváltás is elengedhetetlen. Amikor arról beszélünk, hogy egy gazdaság áttér a precíziós technológiára, tulajdonképpen arról van szó, hogy racionálisan kezdünk el termelni a környezet kímélése mellett, a gazdaságosság és költséghatékonyság jegyében – mondta Papp Gergely.
Kiss András az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy a tudásátadás támogatását az AMC fontos feladatának tekinti. A tudásátadásban és a konferenciák szervezésében az egyik leghangsúlyosabb szerepet a precíziós gazdálkodás témaköre tölti be.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár, a rendezvény fővédnöke nyitotta meg a PREGA Start Konferenciát, aki kiemelte, hogy a magyar mezőgazdasági ágazat volumene 2010 óta folyamatosan, dinamikusan növekszik. Ez az 52%-os növekedés, a fejlődés vonatkozásában az első helyre emelte Magyarországot az uniós tagországok között. A GDP tekintetében a mezőgazdasági ágazat 2011-óta öt gazdasági évben tett hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez, amely a gazdálkodók kitartó és eredményes munkáját is dicséri. 2017-ben Magyarország elérte minden idők legnagyobb hazai agrárexportját – emelte ki az államtitkár.
Az agrárszakember beszámolt a hétfői Európai Uniós mezőgazdasági tanácsülésről, amelyen a Bizottság több fontos közleményt is elfogadott. Ezek értelmében kiderült, hogy biztosan működni fog a 2020 utáni támogatási rendszer, tehát 2019 nyarán már pontosan tudni fogják a gazdálkodók, hogy milyen rendszerben fognak dolgozni. Eldőlt az is, hogy a 2020 utáni Magyarországra jutó támogatás mértékét a „Külső kiegyenlítés” rendszere nem fogja csökkenteni.
Czerván György beszámolójából többek között az is kiderült, hogy a területalapú támogatás biztosan meg fog maradni 2020 után, valamint megmaradnak a termeléshez kötött támogatások és a kétpilléres átcsoportosítás lehetősége is. Változni fognak ugyanakkor a zöldítési és a kölcsönös megfeleltetési feltételek – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Czerván György a kis- és közepes családi gazdaságok felzárkóztatásáról is beszélt, amely – mint mondta – bizony sok pénzbe kerül, azonban ezt muszáj meglépni és megvalósítását akár az állami költségvetésből is támogatni kell – hangsúlyozta.
Dr. Mesterházi Péter Ákos az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője előadásában a helyspecifikus vetés bevezetésének lehetőségeit mutatta be. Napjainkban egyre többen szeretnék kiaknázni az inputanyagok racionálisabb felhasználásából adódó potenciális hatékonyság- és jövedelmezőség-javulást. A helyspecifikus alkalmazások közül is egyre nagyobb figyelem irányul a kapásnövények változó tőszámú vetésére.
Ennek bevezetéséhez két feltétellel kell számolnunk – ismertette. Egyfelől, a tőszám szabályozására alkalmas vetőgép, másfelől megfelelő agronómiai döntés, hogy az adott táblán milyen tartományban, illetve milyen léptékkel szabályozzuk a tőszámot. A műszaki hátteret illetően a legtöbb mai szemenkénti vetőgépnél elérhető a tőszámszabályozás. De, akik erre nem alkalmas vetőgéppel rendelkeznek, azok sincsenek kizárva, nagyon sok hagyományos vetőgépre utólag is kiépíthető ez a vezérlés.
Az agronómiai vonatkozást illetően már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A feladat – elméletben – egyszerű: meg kell határozni a táblán belüli kezelési egységeket, azok helyzetét, és meg kell határozni az azokon alkalmazandó stratégiát – mennyire legyen intenzív az inputanyagok felhasználása. Ugyanakkor, lévén, hogy a szántóföldi növénytermesztés rendkívül komplex tevékenység, számos tényezőt figyelembe kell venni, hogy képesek legyünk megalapozott döntést hozni. A szerző az előadásban azt mutatta be, hogy a térinformatika és a geostatisztika milyen módon tud ebben a gazdálkodók segítségére lenni.
A precíziós növénytermesztés első lépéseiről egy családi gazdaságban Zsár Ernő Tamás Fejér megyei fiatal gazdálkodó számolt be érdekes, gyakorlatias előadásában. A fiatal termelő és növényorvos röviden bemutatta gazdaságát, valamint sorra vette a precíziós gazdálkodással kapcsolatos beruházások lépéseit és ezek előnyeit. Végül a jövőre nézve összegezte a bővítési terveit.
A precíziós állattenyésztés területéről is hasznos információkat közvetített az Invitech Solutions képviseletében Tarr Zoltán. Az előadás az IoT szenzoros megoldásokat ismertette a szarvasmarhatartásban. Az Invitech Solutions előadása egy széles szakmai együttműködésben létrejött pilot projekten keresztül mutatta be az IoT és LoRa technológia kiépítését és alkalmazását egy tejgazdaságban. A környezeti adatok mérésével, feldolgozásával és vizualizációjával a tartási körülmények optimalizálása és a takarmányozás tervezhetősége válik lehetővé. A teszt fázisban lévő pilot projekt a hálózat kiépítésével és az adatok gyűjtésével hosszú távon támogatja a helyes kérdések megfogalmazását és a termelés hatékonyságát növelő következtetések levonását.
Kis büdzsé – nagy eredmények? Ezzel a kecsegtető címmel tartott előadást Bolyán Péter, az i-Cell Kft. értékesítési vezetője. Az i-Cell Kft. nem a precíziós technológiák gépészeti hátterével, hanem az ezekből kinyerhető adatok és értékes információk begyűjtésével foglalkozik, amely hátteret biztosít a digitalizációra alapuló gazdálkodás hatékony megvalósításához.
A már meglévő, öregebb traktorok ISOBUS-os átalakításának lehetőségeit ismertette Papp Jenő, Két-Kata Kft. területi képviselője, amely módszer sok gazdálkodónak komoly költségmegtakarítást jelenthet. Papp Jenő felhívta a gazdálkodók figyelmét arra, hogy bármilyen márkájú, típusú- és felszereltségű traktor felszerelhető ISOBUS rendszerrel, akár egy óra leforgása alatt. Az előadás olyan fontos témaköröket is érintett, mint például hogyan tudja az erőgép tulajdonosa a traktorkabin kezelhetőségét leegyszerűsíteni és a “monitor- illetve kütyüerdőt” hogyan lehet egy monitorra leegyszerűsíteni, vagy kiváltani.
A drónok szerepéről is szó esett, amely egyre hangsúlyosabb a mezőgazdaságban. Erre Frikker Attila a Duplitec Kft. szakembere hívta fel a figyelmet. Az előadásból kiderült, hogy mi is az a sokat emlegetett NDVI, valamint a szakember rávilágított az NDVI és NDRE közötti különbségre is. A dróntechnológia komoly segítséget nyújthat a nitrogénmenedzsmentben, valamint abban is, hogy mikor és hogyan érdemes tápanyagot kijuttatni, vagy akár betakarítani.
A PREGA Start Konferencia és Gazdafórum gyakorlati bemutatókkal zárult. A kiállított gépeket minden gazdálkodó testközelből is megszemlélhette – sőt, ki is próbálhatta.