Lapunk olvasói pár éve rendszeresen találkozhatnak az NSZ-oldalon megjelenő cikkekkel, amelyekből nem a technológiai újdonságokról, hanem a növényvédő szerek engedélyezéséről, az EU növényvédelmi jogi szabályozásáról és általában a növényvédő szerekkel kapcsolatos általános kérdésekről kaphatnak érdekes és hasznos információkat.
Beszélgetés Dr. Kádár Andrással, az NSZ főtitkárával
Szigorodó körülmények az európai növényvédelemben
Lapunk olvasói pár éve rendszeresen találkozhatnak az NSZ-oldalon megjelenő cikkekkel, amelyekből nem a technológiai újdonságokról, hanem a növényvédő szerek engedélyezéséről, az EU növényvédelmi jogi szabályozásáról és általában a növényvédő szerekkel kapcsolatos általános kérdésekről kaphatnak érdekes és hasznos információkat. Az említett írások szerzője Dr. Kádár András növényvédelmi szakmérnök, aki pályafutása során előbb a növényvédelmi szakigazgatásban, majd a növényvédőszer-forgalmazásban dolgozott, később gyártó vállalatok képviseleti és menedzseri feladatait látta el. Tudását és sok évtizedes tapasztalatait néhány éve az NSZ keretein belül kamatoztatja az egész magyar növényvédős társadalom javára. Vele beszélgettünk napjaink növényvédelmi kérdéseiről.
Kedves András, kérem, mutasd be először olvasóinknak az NSZ rövidítéssel jelzett szervezetet, kik és mik húzódnak meg e név mögött, amelynek főtitkári posztját néhány év óta Te töltöd be?
A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület (NSZ) alapító tagjai között voltak a Magyarországon jelenlevő innovatív (kutató-fejlesztő) növényvédőszer-gyártó cégek és több generikus (lejárt szabadalmakat megvásároló és azokat tovább fejlesztő és forgalmazó) cég is.
Jelenleg 18 tagvállalatunk van, amelyek a hazai növényvédelemben használt szerek döntő többségét állítja elő és forgalmazza. Magyarország növényvédőszer-felhasználás szempontjából az EU 28 tagországának első negyedében van; azaz a növényvédőszer-felhasználás hazánkban intenzív.
Az NSZ-hez hasonló nemzeti szövetség valamennyi EU-tagországban létezik, sőt EU-n kívüli országokban, pl. Oroszországban is. A növényvédőszer-gyártó szövetségek feladata a gyártók érdekeinek képviselete, mint pl. az egyes országok szakhatóságaival való kapcsolattartás, információcsere és a növényvédelmi tevékenységgel kapcsolatos ismeretek terjesztése a felhasználók és az élelmiszerlánc valamennyi résztvevője felé. Az NSZ-t és a többi nemzeti szövetség munkáját az ECPA (European Crop Protection Association – Európai Növényvédelmi Szövetség) fogja össze. Az ECPA folyamatos kapcsolatban áll az EU illetékes hatóságaival, ezek között elsősorban a mezőgazdasági állandó bizottsággal, valamint az EFSA-val (European Food Safety Authority – Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal). A tagszövetségek évente több alkalommal részt vesznek az ECPA által szervezett megbeszéléseken, ahol a növényvédőszer-használattal és jogszabályalkotással kapcsolatos kérdések kerülnek megbeszélésre. Az ECPA nagy súlyt helyez arra, hogy a fogyasztók felé minél több, pozitív információt juttasson el a növényvédőszer-felhasználásról. Ez a 2011 óta folytatott Time to Change, majd a Hungry for Change információs program keretén belül a szakembereket és a növényvédőszer-felhasználó amatőr kertészeket, valamint az élelmiszert fogyasztókat igyekszik meggyőzni a biztonságos növényvédelem lehetőségéről. Ezen belül különös súlyt fektet az ECPA a fenntarthatóság, a biodiverzitás, a környezet, a fogyasztók és az élelmiszerlánc valamennyi résztvevője egészségének védelmére és az ezzel kapcsolatos információk terjesztésére.
Kikkel áll munkakapcsolatban az NSZ itthon?
Az NSZ állandó kapcsolatot tart a NÉBIH-hel, különös tekintettel a növényvédőszer-engedélyezéssel foglalkozó igazgatósággal, a VM illetékes főosztályaival, az egészségügyi intézetekkel. Kiemelt a kapcsolatunk a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával. Rendszeresen részt veszünk az információk továbbításában, szakmai továbbképzéseken tartunk előadásokat. Különös jelentősége van számunkra a növényvédőszer-hamisítás elleni fellépésnek. Évente több alkalommal konzultációkat tartunk tagvállalataink részére, amelyeken a NÉBIH engedélyezési szakemberei és az ECPA specialistái tartanak előadásokat a növényvédőszer-engedélyezés aktuális kérdéseiről, amelyeket a konzultációkat megelőzően gyűjtünk össze tagvállalataink engedélyezéssel foglalkozó szakembereitől.
Mi jellemzi ma a hazai és külföldi növényvédőszer-ipart, a szerek kutatását, fejlesztését, gyártását?
A hazai növényvédőszer-gyártó ipar, engedélyezési okokból, csak kis részben vesz részt a magyarországi felhasználásban. A meglévő üzemek az EU-n kívüli országokba exportálnak, mivel termékeik nem rendelkeznek hazai engedélyokirattal. De a külföldi növényvédőszer-ipar, itt most az originális termékeket gyártó, megfogyatkozott számú, nagy tőkeerejű cégről beszélek, is nehézségekkel küzd.
Vezető piacelemző cégek egyetértenek abban, hogy az utóbbi 10 évben csökkent a piacra kerülő új termékek száma, megnőtt egy új termék piacra hozatalának ideje – ami egy hatékony molekula növényvédő szerré való kifejlesztését illeti –, növekedtek az engedélyezési költségek, növekedtek a piacon tartás költségei, élesedett a verseny. Ahhoz, hogy egy hatóanyagot az EU engedélyezzen, igen jelentős költséget igénylő, százmillió euró nagyságrendű vizsgálatokat és kutatás/fejlesztést kell végezni, dokumentálni és a piacra hozatal és a piacon tartás valamennyi elemére kiterjedő költségeket kell vállalni. Gyakorlatilag egyre nehezebb igazán új, hatásos hatóanyagot kifejleszteni. Kiderült, hogy a növényvédőszer-engedélyezés alapjául szolgáló 1107/2009-es EU-rendelet olyan pontokat is tartalmaz, amelyek adott esetben nehezítik az engedélyezést, illetve az előírt határidők tarthatatlanok, vagy olyan terheket rónak a tagországok hatóságaira, amelyek rendkívüli erőfeszítéssel sem tarthatók be.
Emiatt az innovatív gyártók egyre inkább a könnyebben megközelíthető USA-beli, dél-amerikai, ázsiai piacokra figyelnek, ezek igényei szerint fejlesztenek. Jellemző továbbá, hogy az innovatív gyártók egyre több biológiai hatású növényvédő szert gyártó céget vásárolnak meg, illetve mind több növényvédőszer-gyártó cég foglalkozik minőségi vetőmagtermesztéssel és forgalmazással.
Egy korábbi előadásodban úgy fogalmaztál, hogy az európai növényvédőszer-használat egén egyre sötétebb felhők gyülekeznek. Mire gondoltál?
Ilyen volt az elmúlt évben a glifozát ügy, amikor egy rangos francia kutatóintézet közölte, hogy a glifozát hatására jelentősen növekszik a kísérleti patkányokon az emlőrák előfordulása. Az ilyen cikkeket azután persze felkapja a tudományos sajtó, nem is beszélve a bulvár lapokról. A felzúdulás során kitűnt, hogy a kísérleti metodikában történt „hiba” miatt kapták az eredményt, amelyet azután nem vizsgáltak újra, illetve a nemzetközi felzúdulás miatt újra vizsgáltak, helyes metodológiával, és ezzel a problémának vége lett.
Ilyen eset volt a közelmúltban az endokrin-romboló (belső-elválasztású mirigyeket károsító) hatású anyagok (ED) kérdésének felszínre kerülése. Az ED-k humán- és környezetkárosító hatása évek óta létező probléma. A növényvédő szerek közül elsősorban a gombaölő szerek bizonyos csoportjai tartoznak az ED-k közé, de herbicidek és rovarölő szerek is, illetve egyes biocidok, sőt az illatszeriparban is használt egyes termékek. Amennyiben egy hatóanyagról bebizonyosodik az ED hatás, azt rövid időn belül ki kell vonni a piacról.
Az ED-vel kapcsolatos törvényhozás megvalósulás esetén – elsősorban a már említett gombaölő szerek kiesésével – Európa mezőgazdasága komoly nehézségekkel küzdene, részben termesztéstechnológiai nehézségek, részben a hagyományos exportáló szerep elvesztése miatti gazdasági nehézségek miatt. Csak az ED-hatás miatt a gyanúba fogott hatóanyagok száma meghaladja a 35-öt, és kiesésük esetén elsősorban az intenzív gabonatermesztésben kellene a rezisztencia gyors kialakulásával számolnunk.
Az ED-kel kapcsolatos program azonban alapvető tudományos kérdésekkel foglalkozó, jelenleg is folyó kutatások miatt késik, de mint fenyegető perspektíva, továbbra is létezik.
Ugyancsak a korábbi időszak jelentős témája volt a neonikotinoid csávázószerek káros hatása a méhpopulációkra. A témával az Európai Bizottság több „menetben” foglakozott, a tagországok többszöri szavazás során próbáltak döntésre jutni a kukorica, napraforgó, repce és más kultúrák csávázására használt neonikotinoidok visszavonásáról. A vita során a magyar kormányzat teljes mértékben támogatta a neonikotinoidok használatát, különös tekintettel a méhészkedés nemzetgazdasági jelentőségére, valamint arra, hogy a méhpopulációk károsodását neonikotinoid csávázószerek alkalmazása miatt Magyarországon nem észlelték olyan mértékben, ami miatt a nemzetgazdasági szempontból jelentős vetőmag-előállításban történő felhasználásukat korlátozni kellett volna.
Végül is a neonikotinoid csávázószerek használatát kétéves időtartamra felfüggesztették, amivel a magyar vetőmagtermesztés helyzetét nehéz helyzetbe hozták.
Az említett példák alapján adódik a kérdés: mi jellemzi ma az európai növényvédőszer-engedélyezést, mik a főbb tendenciák? Hogyan találkozik vagy ütközik ez a gyártók, a forgalmazók és a felhasználók érdekeivel?
Az EU növényvédőszer-engedélyezése kétarcú. Egyfelől szeretnék fenntartani az intenzív, exportorientált növénytermesztést, másfelől kifejezetten szeretnének a fogyasztói elvárásoknak is megfelelni: csak a feltétlenül szükséges növényvédő szert felhasználó, integrált növényvédelmet támogatják, amellyel a gyártó ipar teljes mértékben egyetért. A növényvédőszer-választék az elmúlt évtized során a hatóanyag-visszavonások miatt több mint felével csökkent, ami oda vezetett, hogy egyes kultúrákban ma nem áll rendelkezésre megfelelő szerválaszték. Ugyanakkor az EU jelenleg is egy Németországnyi területről importál mezőgazdasági termékeket, a fogyasztói igények kielégítésére.
A hatóanyagok felülvizsgálata során egy új bejelentett anyag hatását valamint környezeti vagy egyéb előnyeit összehasonlítják, (comparative assessment – összehasonlító értékelés) a hasonló célra használható, engedélyezett szerekkel, amelyet a helyettesíthető jelöltek (candidates for substitution) esetleges, a forgalomból történő kivonása követhet. A helyettesítésre kijelölt hatóanyagok a jelenleg használt növényvédő szereknek jelentős hányadát teszik ki, de szükség van rájuk, mert a rezisztencia kialakulása ellen csak a termékrotációval védekezhetünk eredményesen. A kártevők és kórokozók rendkívül széles skálája és a rezisztencia gyors kialakulása miatt szükséges védekezés megkívánja, hogy a termelők rendelkezésére megfelelő számú növényvédő szer álljon rendelkezésre.
A helyettesítésre kijelölt hatóanyagok megfelelnek a szigorú EU-engedélyezési feltételeknek, de ha egy új termék kedvezőbb tulajdonságokat mutat hatásban, vagy környezeti szempontból vagy rezisztencia kialakulás szempontjából, vagy egyéb okokból, akkor az összehasonlítást el kell végezni.
Az állandó bizottság által helyettesítésre kijelölt termékek száma megközelíti a 100-at. Ha ezek kiesnének a termelésből, akkor a rendelkezésre álló hatóanyagok kb. 25 %-a eltűnhetne. Mindez pillanatnyilag beláthatatlan nehézségekhez vezetne, akkor is, ha a biológiai növényvédő szerek jelenlegi intenzív fejlesztése és felhasználása tovább folyik, az integrált növényvédelem és a környezet kímélő agrotechnikai eljárások erőteljes fejlesztése és támogatása mellett is.
A hazai mezőgazdaságban különösen megoldhatatlanná vált a kiskultúrák növényvédő szer használata. Mi a helyzet a téren más országokban, ill. mi várható hazánkban?
A kis- és speciális kultúrák jelentősége igen nagy Európában. Termelési értékük 70 milliárd euró évente, ez az EU teljes mezőgazdasági termelési értékének 22 %-át teszi ki, ami nagy jelentőségű az európai élelmiszer-előállítás versenyképessége és az európai fogyasztók minőségi élelmiszer-ellátása szempontjából.
A kiskultúrák növényvédelme évek óta megoldatlan, Magyarországon és Nyugat-Európában is. Az elmúlt 20 évben Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Angliában az uborka-, kelvirág-, cseresznye- és zöldborsótermesztésben használható szerek vizsgálata során kitűnt, hogy az ezekben károsító 209 kártevő faj közül 30 ellen nincs semmiféle hatásos, engedélyezett növényvédő szer.
A hiány közvetlen hatása a termelésben mutatkozó veszteségek és az extra termesztési költségek összege meghaladja az 1 milliárd eurót Európában. A közvetett társadalmi és közgazdasági, valamint környezeti hatások értéke 100 millió euró nagyságrendű. Ez utóbbi az egyes vidékeken kialakuló munkanélküliségben és a biodiverzitásban mutatkozó veszteségben mutatkozik meg.
A kiskultúrákban alkalmazható növényvédő szerek hiányát az évek óta tartó termékvisszavonásokon kívül az okozza, hogy a gyártók nem érdekeltek a kis területeken alkalmazható termékfejlesztésekben. Az egyes EU-tagországokban nagyon változó az egyes kiskultúrák termesztésére az igény, és az engedélyeztetés nem könnyebb egy kiskultúrában, mint a lényegesen nagyobb vásárló igénnyel kecsegtető, nagy területen termesztett kultúrákban.
Jelenleg mintha mozdulni látszana a helyezet: az Európai Bizottság határozatot hozott, hogy a kiskultúrákban és speciális növényekben is alkalmazható növényvédő szerek engedélyezése a többéves huzavonát követően meginduljon, és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket megtegyék. Ez elsősorban az engedélyezéshez szükséges pénzügyi alapok létrehozását jelenti. Szükség van arra, hogy az EU-tagországok megfelelő anyagi forrásokkal rendelkezzenek a speciális kultúrákban engedélyezhető termékek engedélyezési dokumentumainak befogadására vagy új technológiák kidolgozására.
Az elmúlt években többször és több helyen is szóltál a növényvédő szerek hamisításáról és az illegális szerforgalmazásról Mégis, kérem, ha röviden is, de essék az róla ez alkalommal is, mi a helyzet ezen a téren napjainkban?
A növényvédő szerek hamisítása egész Európában gyakori, mivel nagy haszonnal kecsegtető tevékenység. A NSZ tagvállalatai kb. 85 milliárd forintos forgalmának kb. 5 -6 %-át teszi ki a hamisított vagy illegálisan (forgalomba hozatali engedély nélküli) termékek árusítása.
A hamisított termékek gyakran kitűnő minőségűek, gyakran igen primitív utánzatok, csomagoló anyagaik gyakran a kimért szerektől az eredeti gyári csomagoló anyagoktól alig megkülönböztethetőkig terjednek.
A hamisítást nagyban elősegíti a párhuzamos import lehetősége, ami az EU-nak a termékek szabad áramlását elősegítő elvén alapszik. Az eredeti terméket egy országban olcsóbban megveszik, mint a célországban, az engedélyezésük lényegesen gyorsabb, mint az eredeti, ún. referencia terméké. A párhuzamos importtal járó megkötöttségeket kijátszva, pl. illegális átcsomagolással az importált termék mennyisége olcsó adalékanyagokkal jelentősen „megszaporítható” és jelentős haszonnal eladható azoknak, akik eléggé tudatlanok vagy minden áron jól akarnak járni. A hamisított termékek főleg Ukrajna felől, de akár tengeren túlról kerülnek be Magyarországra, például a hamisítás vezető országából, Kínából.
A hamisított termék károsíthatja a felhasználó egészségét, hatástalan vagy fitotoxikus hatású lehet a kezelt kultúrában, az ismeretlen mennyiségű bomlástermék és szermaradék károsíthatja a környezetet és a fogyasztót, ronthatja az ipar jó hírnevét és adókieséstől fosztja meg az államot.
A termékeket gyártók mindent megtesznek, hogy a hamisított termék megkülönböztethetők legyenek az eredetiektől, és nem vállalnak semmiféle felelősséget a hamis termék használatából eredő károk esetén. A növényvédelmi hatóság, a NAV, a rendőrség mindent megtesz a hamisítások kivizsgálására és a felelősök felkutatására. Magunk részéről folyamatosan, évente rendszeresen előadásokon, plakátokkal, kiadványokkal hívjuk fel a termelők figyelmét a hamisított növényvédőszer-használat veszélyére.
Milyen jövőkép körvonalazódik egy hazai kezdő növényvédő szakember előtt, mire számíthat a növényvédőszer-használat terén egy-két évtized múlva?
Napjainkban fokozatosan növekszik a kémiai növényvédelem mellett a biológiai növényvédő szerek mennyisége, azaz a növényvédelem már nem csak a kemikáliákra kíván hagyatkozni.
Ezen túlmenően a növényvédelemben is nő a tudatosság: mind nagyobb figyelmet fordítanak a felhasználók a fenntarthatóságra, a környezet, a talaj, a vizek, a levegő védelmére. Mind fontosabb lesz az emberiség számára a biodiverzitás, magyarul a biológiai sokszínűség fenntartása. Vissza kell térni az integrált növényvédelem évtizedek óta ismert, de mostanra mintha kissé elfelejtett, hatékony módszereire. A vizek védelmét ki kell emelnem, mert hazánkban a talajvíz védelme különösen jelentős, és az ország fekvése szempontjából jelentős problémát jelent a talajvízbe bemosódó, illetve a szomszédos országokból hazánk területére bekerülő, szennyezett csapadékvíz.
A növényvédőszer-kereskedők, felhasználók és valamennyi érdekelt fél tudásának állandó fejlesztése elhagyhatatlan feladat. A kutatás mellett a növényvédő szerek engedélyezésének is követnie kell az igényeket. A növényvédő szereket kijuttató gépek minőségi fejlődése már most is jelentős, de sok helyen találunk még matuzsálemi korú permetezőgépeket is. A szermaradék-ellenőrzést tovább kell fokozni, jóllehet ezen a területen eredményeink megfelelnek az EU átlagának vagy annál jobbak. A felhasznált csomagoló anyagok visszagyűjtését és megfelelő megsemmisítését a jelenlegi kedvező arányról tovább szükséges emelni.
Összegzésként nem kerülhetem meg, hogy a növényvédő szerek nélkül nem lehet intenzív mezőgazdasági termelést végezni, mivel a meglévő területen egyre növekvő számú és növekvő igényű fogyasztót kell jó minőségű élelmiszerrel ellátni. Erre Magyarország természeti adottságai alkalmasak, csak élni kell tudnunk vele.
/17 392/
Lejegyezte: Princzinger G