A 2018. november 27-én a NAK Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari és a Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályok által szervezett ülés a vezető témája a mezőgazdasági vállalkozásokat érintő várható jogszabályi változások volt. A délelőtti program 7 előadója aktuális növényvédelmet érintő kérdéseket járt körbe, a meghívott megyei szervezetek érdeklődését pedig a feltett kérdések száma és az előadások után kibontakozott, időnként szenvedélyes vita is mutatta.
Henézi Ágnes, a NÉBIH engedélyezési mérnök szakértője a jelentős egészségügyi problémát okozó parlagfű kártételét, a növényt, illetve a védekezési lehetőségeket mutatta be előadásában.
„Egy olyan törvényjavaslatot készítünk elő, amely képes a 2021 utáni támogatási rendszer kezelésére” – mondta el előadásában dr. Mikó Zoltán, a NAK Választottbíróságának elnöke a Családi Mezőgazdasági Vállalkozásokról szóló szabályozás előkészítéséről. Elmondása szerint az új gazdasági társasági fogalom bevezetésére azért van szükség, hogy előnybe kerüljenek azok, akik valóban életvitelszerűen mezőgazdaságból élnek. A tervezet szerint a családi vállalkozás feltétele, hogy annak közeli hozzátartozók – családtagok – a tagjai, így ez a vállalkozási forma elsősorban az érzelmi és gazdasági közösségről szól, nem tőketársulás. A tervezet jelenlegi javaslata alapján a CSMV-t 100 millió forint árbevételig adómentesség illetné meg. A várhatóan 2019-ben hatályba lépő törvény jelenleg előkészítési fázisban van, a minisztériumi egyeztetések megkezdése előtt a NAK jelenleg a megyei szervezetein keresztül gyűjti be a visszajelzéseket a tervezettel kapcsolatban.
Az előadó a továbbiakban a szintén előkészítési fázisban lévő integrációs együttműködésről szóló jogszabály tervezetéről, árkockázati alap létrehozásának tervéről, a mezőgazdasági vagyon örökléséről szóló törvény előkészítéséről, illetve az osztatlan közös tulajdoni rendszer várható átalakításáról beszélt.
Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője a hamis és illegális növényvédőszerek veszélyeire hívta fel a figyelmet, bemutatta a Szövetség ezen a területen végzett munkáját és beszámolt a 2018. novemberében lezajlott régiós hatósági egyeztetésről, melynek keretében a visegrádi országok adó-, vám- és határőrizeti szervei egyeztettek a hamis és illegális növényvédőszerek elleni közös fellépésről.
Bemutatkozott a Lombtrágya és Termésnövelő Anyag Gyártók és Forgalmazók Szövetsége. Gyuris Kálmán, az új szervezet elnöke első számú feladatként jelölte meg a szervezet tagjai által forgalmazott anyagok göngyölegei visszagyűjtésének a megszervezését, a növényvédő szerek esetén már megismert rendszerben. A következő előadásban Fenyvesi Rita, a CSEBER Nonprofit Kft. ügyvezetője mutatta be a cég begyűjtési eredményeit és jövőbeni terveit.
A múlt század 60-as éveiben közel 2 millió hektárral nagyobb termőterület állt rendelkezésre Magyarországon. A termőterületek csökkenése világtrend, évente körülbelül 20 millió hektárral csökken a mezőgazdasági művelés alatt álló terület nagysága, és közben a világ népessége meredeken növekszik. Az integrált növényvédelem alkalmazására nem csak az Európai Uniós jogszabályi kötelezettségek miatt van szükség, hanem azért is, hogy a növekvő mennyiségi és minőségi igényt az agrárium megfelelően ki tudja szolgálni – hangzott el Gábriel Géza az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese előadásában.
A permetező gépek műszaki felülvizsgálata a jövő évben el fog indulni és kézzelfogható eredményeket fog hozni – mondta Jordán László, a NÉBIH elnökhelyettese, aki számos, az integrált növényvédelemben használható gyakorlati példákat osztott meg a hallgatósággal. Előadásában kitért a növényvédelem eszközeinek a jövőjére is. A drónok használatáról elmondta, hogy az Európai Bizottság állásfoglalása szerint ez légi növényvédelemnek minősül, ezért már dolgoznak a jelenleg hiányzó jogszabályi háttéren, a szórókeretek típusengedélyein, hogy ezt a modern eszközt is mielőbb használhassák a gazdálkodók.
A NAK rendszeresen ülésező munkacsoportjának ülése közös ebéddel és beszélgetéssel zárult.
