A méhek védelmében

Növényvédelmi tanácsok Tóth Péter méhészeti szaktanácsadótól
A méhek és a növényvédelmi munkavégzés szabályait a 43/2010 FVM rendelet 15.§-a szabályozza hazánkban. Ennek értelmében igen fontos hangsúlyozni az alábbiakat:

  1. Méhekre kifejezetten veszélyes szerrel virágzás kezdetétől a végéig semmiféle kultúrát nem szabad kezelni. Ez a tiltás akkor is érvényes, ha:
    1.  a permetezett tábla virágzó gyomokkal szennyezett,
    2. a tábla ugyan nem virágzik, de a szegélyén a méhek számára attraktív növények (virágzó akácos) találhatók,
    3. a táblában elvetett növényeket a méhek valamilyen okból (mézharmat, vagy ivóvíz gyűjtése céljából) látogatják.
    4. Az 1. pontban említett szituációban csak a méhekre mérsékelten veszélyes (kockázatos) készítmények alkalmazása javasolt a méhkímélő technológia szabályainak betartása mellett (csillagászati napnyugtát megelőzően egy órával kezdve és 23-óráig befejezve) lehetséges. Természetesen a virágzó növények rovarkártevőinek leküzdése érdekében lehet használni a méhekre nem jelölésköteles készítményeket is, akár nappali permetezéssel. Ezek alkalmazásakor viszont számolni kell azzal, hogy az ergoszterol-bioszintézis gátló gombaölőkkel kombinált készítmények némelyikének esetében a szakirodalom említést tesz arról, hogy esetleg fokozódhat a tankkeverékben alkalmazott rovarölő szer méhekre gyakorolt hatása.

Lássunk néhány példát azokra a kényes helyzetekre, mikor a növényvédelemnek kell alkalmazkodni a méhek életéhez:

  1. Gyakori probléma a szárbaindulás elején lévő repce hosszú hatástartamú szerrel (pl. klórpirifosz hatóanyaggal) történő permetezése akkor, amikor a táblában virágzik a piros árvacsalán.
  2. Ugyanez vonatkozik a pipaccsal borított gabonák vetésfehérítő bogár vagy levéltetű elleni védelmére is. Ilyen esetben csak méhkímélő technológiával, vagy pedig méhekre nem jelölés köteles szerrel oldható meg a védelem.
  3. Virágzó gabonák (pl. tavaszi árpa) alkalomadtán virágporforrásként szolgálhatnak a méhek számára is.
  4. A borsó levele remek vízforrás, virágja nektárforrás is lehet a méheknek.
  5. A kukorica virágpora gyakorta jelent táplálékot a méhek számára, így ezt a kukoricabogár és a különböző molykártevők elleni védekezéskor is figyelembe kell venni. Ebből a szempontból különösen kockázatos növénynek számít a csemegekukorica.
  6. A kabakosok és a virágzó vöröshagymai is jelentős méhlátogatottságot idéz elő, tehát ezek kezelésekor külön figyelemmel kell lenni a méhekre.
  7. Gyümölcsösökben nemcsak a virágzás alatt, hanem a virágzási időn kívül is előfordulhat, hogy méhkímélő technológiát, vagy méhekre nem jelölés köteles terméket kell alkalmaznunk a rovarkártevők ellen. Ennek egyik oka a parcellákban található virágzó gyomok jelenléte, a másik pedig az esetleges mézharmat képződése.
  8. A kereskedelmi kínálatban vannak olyan permetező gépek, amelyek alkalmazása mellett minimálisnak érezhetjük az elsodródás veszélyét. Ezek használata mellett is be kell tartanunk a fent említett jogszabály előírásait.
  9. Ne feledjük, hogy a közelmúltban néhány készítmény engedélyokirata éppen a méhveszélyességi besorolás szempontjából megváltozott. Ezek hatóanyaga a dimetoát, klórpirifosz és az indoxakarb. Javasoljuk használat előtt ezeket az információkat ellenőrizni.
  10. Szakmai körökben igen komoly meglepetés forrása az egy méhcsalád által képviselt termelési érték nagysága. Sokan úgy gondolnak a méhészre egy-egy káreseményt követően, mint egy szerencsevadászra, aki a növénytermesztő gazda zsebéből indokolatlanul nagy összeget szeretne kivenni. Sajnos ez a feltételezés alaptalan. Ne feledjük a méhcsaládok és a méhészeti termékek ára az év folyamán szezonálisan változik. A legmagasabb áprilisban akácvirágzás előtt. Sajnos ez az időszak éppen egybeesik a növényvédelmi szezon dandárjával így nem csoda, hogy a káresemények áldozatául esett családok és az elmaradt hozam értéke a károkozók egy részét kételkedésre készteti, pedig tudniuk kell, hogy az általuk okozott veszteség épp olyankor lép fel, amikor a méhészetek éppen a fő termelési szezonra (repce és akácvirágzás) készülnek. Ha valaki kárt okozott, akkor a szakérők által kiszámított kár összegét éppen ezért érdemes megtéríteni peren kívüli egyezség keretén belül.

 

Ne feledjük: a méhek a beporzási tevékenységük révén hasznos segítői a növénytermesztéssel foglalkozó gazdáknak. Éppen ezért rendkívül fontos ezeknek az igen szorgalmas állatkáknak a segítése. Ha vigyázunk rájuk, akkor a természetben vadon élő egyéb hasznos rovarok életét is megóvjuk a pusztulástól.

 

 

Tóth Péter

Méhészeti szaktanácsadó