Mi vár ránk 2020 után?
2019. 05. 06. – Budapest: A generációváltás, a precíziós módszerek elterjedése és természetesen a finanszírozás is – többek között a 2020 utáni támogatások kérdésessége miatt – komoly kihívás az agráriumban, éppen ezért ezek voltak a fő témák a Haszon Agrár magazin és a HG Média közös szervezésében megvalósuló „FÓKUSZBAN: Közös Agrárpolitika 2020” konferencián. A jó példák persze adottak, a kormány és a pénzügyi szektor is nyitott a közös munkára, megoldáskeresésre. Szükség van arra, hogy Magyarország hatékonyságban is előrébb lépjen, ebben minden előadó egyetértett. Hol tartunk most és mit várhatunk a mezőgazdaságtól 2019-ben és azután? Mi lesz növényvédelemmel a jövőben, újabb szigorítások jöhetnek? Konferenciánk ezekre kereste a választ.
Magyarország az uniós agrárcélokat támogatja, de a Bizottság által javasolt eszközökkel nem tud egyetérteni, Magyarország nem fogadja el, hogy az agrárium számára elérhető uniós források csökkenjenek – hangsúlyozta nyitó előadásában Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az államtitkár továbbá kiemelte, hogy a mostani ciklus forrásaiból megvalósított beruházások zöme idén fog elkészülni, így a korábban megítélt pályázati pénzek gyümölcsét most fogjuk látni. A konferencián dr. Viski József, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a Vidékfejlesztési Program végrehajtása kapcsán elmondta, hogy a rendelkezésre álló uniós keret 100%-ára már megszülettek a támogatói döntések, ami több mint 187 000 nyertes kérelmet jelent. A program keretében közel 450 milliárd forint kifizetése már meg is történt, amelyeket az idei évben újabb – a megvalósításokhoz igazodó – kifizetések követnek majd.
Pénzügyi szemmel
A nyitó előadások után egy parázs kerekasztal kezdődött, melyen Andorka Miklós, a MAPI stratégiai igazgatója, Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője, Lukács János, a VANESSIA Kft. ügyvezetője, Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője és Hollósi Dávid, a Takarék Csoport agrárigazgatója vett részt. Mindannyian kiemelték, hogy a támogatásokra szüksége van, hiszen a pénzügyi szektor érdeke is, hogy egyfajta közös finanszírozás alakuljon ki, azaz a pályázati forrásokra és a piaci hitelekre egyaránt szükség van. Egyetértettek abban is, hogy a mezőgazdaság az egyik legmegbízhatóbb szektor, még a 2008-as válság alatt sem zuhant a szektor teljesítménye. Abban azonban volt nézetkülönbség a beszélgetőtársak között, hogy a bankszektornak mennyire feladata pénzügyi edukációt végezni a gazdák körében, sőt abban is eltért a véleményük, hogy gondot okozna a források csökkenése. Ugyanis ez részben azt is jelenthetné, hogy üzletileg jobban megfontolt beruházásokba kezdenek a mezőgazdasági cégek. Ez a megfontoltság olykor ma hiányzik az 50-60 százalékos intenzitású pályázatok mellett.
Digitalizáció és automatizálás
A konferencia Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatójának előadásával folytatódott, aki a döntéshozói és a pénzügyi szektor után, a gyakorlati oldalát mutatta be a fejlesztéseknek. Az igazgató a február elején újonnan átadott, teljesen automatizált, 4500 négyzetméteres sertés-tenyészistállójának működéséről és a beruházás kivitelezéséről beszélt. A sertésállomány teljes cseréjének, illetve növelésének költségét is beleszámítva a beruházás 1,4 milliárd forintból valósult meg. A fejlesztés révén az ország első olyan sertés-tenyészistállója jött létre, amelyben vírusszűrő légtechnikai megoldást építtetek ki. Bóna Szabolcs a gyakorlati tapasztalatairól és a gazdaságában már megvalósított fejlesztésiről számolt be.
A precízió és digitalizáció témakört Mátrai Zoltán, az Agrárin Kft. ügyvezető igazgatója folytatta a Smart Gazda projekt bemutatásával. Mátrai hangsúlyozta, hogy a precízió nem az eszközök összessége, sokkal inkább egy életforma és az agrárvállalkozások többsége még nem áll készen a precíziós mezőgazdaság bevezetésére. A Konzorcium célja a projekttel, melynek az Agrárin is része, hogy részükre egy applikációt fejlesszenek az innovációs készség mérésére, többszintű vezetői információs rendszert hozzanak létre az innovációs döntések támogatására, valamint integrátorok és szaktanácsadók számára egy innovációs szaktanácsadási rendszert dolgozzanak ki. A vállalkozásoknál a technológiai fejlesztés soha nem öncél, hanem a haszon és a hatékonyság növelésének az eszköze. Ha egy vállalkozás számára nem látható egyértelműen a megtérülés, a technológiai fejlesztést nem fogja megvalósítani, nem ruház be még akkor sem, ha van hozzá elég forrása.
A jó példák és azok a megoldások, üzleti lehetőségek mindig érdekesek, melyben a gazdák kicsit kilépve a komfortzónájukból új iparágakban is sikereket érnek el. Ilyen példát hozott Szabó Imre, a BOLD AGRO Kft. ügyvezető tulajdonosa. A derecskei cég portfóliója a termelés és feldolgozás után a vendéglátással, turizmussal bővült.
Növényvédelem – harc és fejlesztés
Nem maradhatott ki a konferenciáról a növényvédelem, egy kerekasztal beszélgetésben Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője, Hajnal Gábor, BASF Hungária Kft. agrodivíziójának marketingvezetője, Dobai Tibor, SYNGENTA Magyarország Kft. kereskedelmi vezetője, Kovács Gyula, FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Jordán László, NÉBIH igazgatója tanácskozott. Mindannyian egyetértettek abban, hogy kicsit túlzásba esnek olykor a „szuperzöldek” a növényvédő szerek elleni harcban. Nem azért, mert őket akár bevétel szempontjából érintheti, sokkal inkább azért, mert olyan szereket vonnak ki, tiltanak be uniós szinten, melyeknek nincs alternatívája. Az pedig sokkal nagyobb károkat okoz, ha egy csávázószer helyett nem tudnak mit használni a gazdák. Szó esett a beszélgetésben és Szalkai Gábor külön előadásában is a hamísított és illegális úton hazánkba kerülő növényvédőszerek elleni harcról. Mivel ezek sokszor olcsóbbak a hivatalos szereknél, sajnos sokan használják őket, annak ellenére, hogy sokszor nemcsak nem hatékonyak, súlyos károkat okozhatnak a termésben.
Az agrárlogisztika várható változásai
Juhász Csaba, a Glencore magyarországi cégcsoportjának ügyvezető igazgatója az agrárlogisztika, azon belül elsősorban a gabonalogisztika jelenlegi helyzetéről és várható változásairól adott átfogó képet a konferencián. Előadásában kitért arra, hogy ma jellemzően hogyan jut el a termény a termelőtől a feldolgozóig, mi határozza meg a telephelyek árazási metódusát – a piaci ár és a logisztikai költségek fényében –, továbbá milyen problémákkal kénytelen megküzdeni az, aki hajóval, teherautóval vagy vonaton szállít.
A vízi szállítás igen bizonytalan, és legnagyobb befolyásoló tényezője – például a Duna esetében – a vízállás… Hiszen, ha csak egy decimétert csökken a vízszint, az a fuvardíj mértékében akár 10 százalékos növekedést hozhat a fuvarszerződésben rögzített alapdíjhoz képest. A hazánkra legjellemzőbb (országhatáron belüli) szállítási forma, a közúti transzport nehezítő tényezőjeként legfőképp a fuvardíjak trendszerű és a teherautósofőrök bérének drasztikus – az ezredforduló óta bekövetkezett több mint háromszoros – emelkedését jelölte meg. A vasúti szállítás kritikus pontjai közé Juhász Csaba az időjárási kitettség és a munkavédelmi kételyek mellett a gyenge rakodási és árufogadási infrastruktúrát sorolta, amelyek jelentős beruházásra szorulnak Magyarországon.
A Gépek Csatája
A konferencia záróakkordjaként a gépforgalmazók és gépgyártók kerekasztala következett. A résztvevők Zahora Zalán, a KITE Zrt. Műszaki kereskedelmi vezérigazgató helyettese, Virányi András, a BPW-Hungária Kft. termékmenedzsere valamint Dr. Fenyvesi László, a MEGOSZ főtitkára voltak. Az egyik legfontosabb tanulsága a beszélgetésnek az volt, hogy bár nagyon sokaknak már adott a lehetőség a precíziós gazdálkodásra, azaz megvannak az eszközeik, de azok valós tudását a folyamatos képzések ellenére sem aknázzák ki. Dr. Fenyvesi László hangsúlyozta, hogy folyamatosan a precízióról beszélgetünk, de ez még mindig csak egy eszköz és nem cél! A cél a jobb termésátlag vagy a hatékonyság javítása. Érdekes kijelentés volt, hogy a „vasban már nincs újdonság”. Ez azt jelenti, hogy bár a traktorokat folyamatosan fejlesztik, nem adnak igazi újdonságot, a nóvum a szenzorokban és a szoftverben keresendő. Idővel talán a nagy gépgyártókra és forgalmazókra szoftvercégként fogunk gondolni és nem gyártóként.
A Haszon Lapcsalád soron következő konferenciája 2019. június 18. napján kerül megszervezésre „FÓKUSZBAN: Ipari Ingatlanok és Beruházások” néven, amelyről további információk a konferencia.hgmedia.hu weboldalon kerülnek majd publikálásra.