Hétvégén adták át Egerben a 2018-as Az Év Agrárembere kitüntető díjat. A díjazottak között több növényvédelmi szakember is található, ami jelzi a terület kiemelt fontosságát. A szakmai zsűri döntése alapján a címet Ledó Ferenc, a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke kapta, aki a Kertészet kategóriában is győzött. Növényvédelem kategóriában Dr. Reisinger Pétert, agrárinnováció kategóriában Dr. Pénzes Bélát választották győztesnek. Soltész Gyula a Növénytermesztés kategóriában érdemelte ki az elismerést. Életműdíjat kapott Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke.

Az Év Agrárembere kitüntető díjat 2014-ben alapította Mátrai Zoltán címzetes egyetemi docens üzlettársaival közösen. A díj létrehozásában az a szándék vezérelte az alapítókat, hogy felhívják a közvélemény figyelmét azokra a gazdálkodókra, akiknek jelentős a társadalmi szerepvállalásuk. A tavalyi év őszén meghirdetett 2018-as versenyben a szervezők tíz kategóriában keresték Az Év Agráremberét: Agrárinnováció, Agrárgépészet, Állattenyésztés, Feldolgozó-élelmiszeripar, Fenntartható gazdálkodás, Fiatal gazda, Jövő agrárszakembere, Kertészet, Növényvédelem, Növénytermesztés. A nyerteseket a gála helyszínén a kategóriagyőztesek közül titkos szavazással választotta meg a zsűri.

Dr. Nagy István agrárminiszter, a díj fővédnöke az ünnepségen elmondta: a magyar gazdálkodók nélkülözhetetlen munkáját nem elég megbecsülnünk, meg is kell mutatnunk a társadalom egészének, ebben segít az Év Agrárembere kitüntető díj, mely immár hagyománnyá nőtte ki magát. Ez a kitüntetés felhívja az ország figyelmét a kitüntetettekre, méltó helyre emeli az agrárium rangját, miközben új lehetőségeket nyit meg előttük, hogy még többen megismerhessék őket, hiszen példaképekre, motiváló mintákra mindenkinek szüksége van.

A növényvédelem egyre inkább kiemelt hangsúlyt kap az agráriumon belül és az egyik legfontosabb szakterületnek számít a mezőgazdasági szektorban. Ezt jól jelzi, hogy A 2018-as Az Év Agrárembere díjazottjai között öt növényvédelmi szakembert is találunk.

A zsűri döntése értelmében 2018-ban az Év Agrárembere kitüntető díj győztese Ledó Ferenc, a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke lett. Ledó Ferenc Fertődön végezte tanulmányait 1972-ben kertészmérnök szakon, majd Budapesten folytatta a növényorvosi diploma megszerzésével. 2008-ig első munkahelyén, a Szentesi Árpád-Agrár Zrt.-nél dolgozott. Megalakulásától a Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke, 2009-től elnök-ügyvezetője. Az integrált biológiai növényvédelem elterjesztésért 2013-ban Csongrád megyében az év növényorvosává választották. 2006-tól a FruitVeb alelnöke, 2014-től pedig elnöke. Docensként dolgozik a Szent István Egyetemen és a Gyöngyösi Egyetemen. Közel negyven éves tapasztalattal rendelkezik a magángazdaságok intenzív hajtatásában és nevéhez fűződik a Szentesi Paprika földrajzi eredetvédelmének kidolgozása is. Jelenleg intenzív almatermesztéssel foglalkozik.

Növényvédelem kategóriában Dr. Reisinger Pétert választotta győztesnek a szakmai zsűri. A győztes 1967-ben végzett a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán, 1971-ben pedig a Keszthelyi Egyetem posztgraduális növényvédelmi szakmérnöki szakán szerzett szakmérnöki diplomát. Labormérnöki munkakörben új herbicidvizsgálati módszereket honosított meg és a herbicidek hatásspektrumának logaritmikus bemérési módszerét ismertető dolgozatával első helyet ért el a Budapesti Vegyiművek pályázatán. A rendszerváltás után kinevezték a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Főosztálya vezetőjének, majd a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán docensként dolgozott. Alapítója a Növényvédelmi Tanácsok című havi szaklapnak, melynek kilenc éven át volt a főszerkesztője, de több más szakmai kiadvány létrejöttében is fontos szerepet vállalt. 2003-tól kezdve töltötte be a Növényvédelmi Tanszék vezetői beosztást, nevéhez fűződik a növényvédő szakmérnöki posztgraduális szak akkreditálását és indítását Mosonmagyaróváron. Habilitált doktori címét 1999-ben védte meg és még ebben az évben kinevezték egyetemi tanárrá. Tudományos tevékenységét elsősorban a „Precíziós növénytermesztési módszerek” Doktori Iskola keretein belül fejti ki. Kutatási témái a herbológia szakterületét érintik, de kutatja a herbicid-tűrő kultúrnövények viselkedését is és ajánlások tesz a technológiák finomítására. Vizsgálja a nem vegyszeres gyomszabályozási módszereket, intenzíven foglalkozik a gyomosító kultúrnövények problémáival, különösen a napraforgó árvakelés probléma megoldásában végzett eredményes kutatásokat. Az utóbbi évek nagy társadalmi problémát jelentő parlagfű kutatásban is részt vállal.

Az Év Agrárembere díj Agrárinnováció kategóriájában dr. Pénzes Béla végzett az első helyen, aki 45 éves egyetemi oktatói munkája során növényvédelmet tanított, növényvédelmi szakmérnökként, kutató oktatóként és gyakorló kertészként pedig megpróbálta a gyakorlat által felvetett növényvédelmi problémákat környezetbarát módon megoldani, és az elért eredményeket publikációkban közzétenni. Az 1980-as évek elejétől több évtizeden keresztül a hazai zöldséghajtatás fellendítésére szervezett folyamatos szaktanácsadás keretében előadásokat a Kertészeti Egyetemen. A Kertészettudományi Kar Növényorvosi MSc Szak szakalapító tanára, az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület tagja. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács alelnökeként, az Agrártudományi Szakmai Bizottság elnökeként, a TDK-ért Alapítvány Kuratóriumának elnökeként segíti a tehetséggondozás ügyét. A Magyar Növényvédelmi Társaság Agrozoológiai Szakosztály elnökeként a növényvédelem gyakorlatában felmerült problémák megoldását, és a kutatási eredmények hasznosítását is segíti.

“Ha felelősen végezzük a munkánkat a termelésben, akkor a társadalom számára értéket állítunk elő” – vallja Soltész Gyula, aki a Növénytermesztés kategóriában kapta meg a kitüntető elismerést. Soltész Gyula mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett, majd a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett diplomát. Pályakezdőként a Naki Mezőgazdasági Zrt. jogelőd gazdaságában, a Dózsa MgTSz-ben helyezkedett el. 1981-1983-ig a kaposfői „Kossuth” MgTSz-ben dolgozott főágazatvezető-helyettesként, majd 1983-tól visszakerült a Naki Dózsa Tsz-be. Jelenleg is ott dolgozik, a Naki Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnökeként képviseli a társaságot. Egy egykori falusi téeszből mára egy 21. századi, korszerű vállalkozást hozott létre. 2016-ban munkásságát Magyar Gabonatermesztésért díjjal ismerték el. Legutóbbi pályázati tevékenysége igazi áttörés volt Tolna megye mezőgazdasági életében. Az „Agrárlogisztikai központ kialakítása Nakon” című pályázattal és Nakoil Növényolaj Termeltető, Feldolgozó és Értékesítő Kft. megalakításával jelentősen meghatározza a Naki jövőjét.

 

Ha ismerjük a növény igényeit és azt szolgáljuk, akkor valósulhat meg a precíziós gazdálkodás – véli Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Az Év Agrárembere kitüntető díj 2018-as Életműdíjasa. Vancsura József a budapesti Kertészeti Egyetemen végzett, mint kertészmérnök, növényvédő szakmérnök. Dolgozott termelési főmérnökként és a Felsőszentiváni Termelőszövetkezet elnökeként is. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének 2004-es alapítása óta elnöke, korábban a Gabona Terméktanács elnökségi tagja és a Bács Kiskun Megyei Gabona választmány elnöke volt, de jelenleg is több agrárgazdasági társaságnak igazgatósági tagja. Közéleti munkájáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. A Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense. Kihívásnak tekinti a magyar gabonatermesztés versenyképességének fokozását és a növénytermesztési ágazat színvonalának erősítését. Tavaly márciusban leköszönt a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöki posztjáról, azóta a szövetség tiszteletbeli elnökeként szolgálja tovább az ágazatot.