A biológiai növényvédelem gyorsan figyelmet kapott, mint fenntartható és életképes környezetbarát alternatíva a kémiai védekezés helyett, de jelenleg a maladaptív szabályozás gátolja.
Ahogy a kémiai növényvédő szerek káros mellékhatásai egyre inkább aggodalom okává válnak, úgy a peszticidek használatának csökkentése kiemelt szerepet kapott a politikai napirenden.
Ezt tükrözi mind az Európai Zöld Megállapodás, amely kiemeli a „megnövekedett törekvést a kémiai növényvédő szerek használatának és kockázatának jelentős csökkentésére”, mind a Termőföldtől az asztalig stratégia.
A közelmúltban számos hatóanyagot tiltottak be. Amíg ezt a kampányok és környezetvédők magasztalják, addig a gazdálkodók számára ez a rendelkezésre álló eszközök számának csökkentését jelenti.
Az együttműködési ütemtervükről szóló jelentésükben, az European Farmers European Agri-Cooperatives elnevezésű, az európai mezőgazdasági termelőket és termelői szövetkezeteket tömörítő szervezet (a továbbiakban: COPA-COGECA), kiemeli ezt a problémát, mondván 2009 óta az európai gazdáknak szembe kell nézniük egy „az alternatív, nem kémiai kártevőirtó technikák alkalmazására vonatkozó kötelezettségek fokozásával, a rendelkezésre álló információk, ismeretek és termékek hiányának ellenére”.
Míg a növényvédő szerek csökkentésére irányuló törekvés egyértelmű, addig azt, hogy ezt hogyan is valósítják meg, vagy az, hogy hogyan is fog kinézni a jövőben a növényvédelem, homály fedi.
A biológiai eredetű peszticidek egy fajtája az élő organizmusokon alapuló biokontroll, amelybe beletartoznak a mikrobiális peszticidek, melyben a baktérium vagy gomba az aktív összetevő. Ezek az élő organizmusok patogének a károsítók számára vagy kiszorítják őket.
A biokontroll technológiák egyre inkább fontossá válnak a termelők számára, a növénytermesztői szektor fenntarthatósága érdekében.
Az IBMA (International Biocontrol Manufacturers Association) szerint, egy szövetség, amely biokontroll gyártókat képvisel, a mikrobiális biokontroll termékek növekvő piacra tettek szert az EU-ban. Jelenleg az európai piac 3,6 milliárd eurós forgalmából 2 milliárdot jelent.
Geraldine Kutas, az Európai Növényvédelmi Szövetség főigazgatója az EURACTIV-nak elárulta, nem kétséges, hogy a gazdáknak „hatékony és biztonságos megoldásokra van szükségük a kártevők és betegségek elleni küzdelemhez”.
Azonban, habár számos ösztönzés folyik Európában, a biopeszticidek forgalmazásának és felhasználásának előmozdítására, nincs külön szabályozás a mikroorganizmusokon vagy biokémiai kivonatokon alapuló termékek vonatkozásában, azaz ugyanaz a szabályozás érvényes rájuk is, mint a kémiai szerekre.
Anika Gatt Seretny, az ECPA senior kommunikációs menedzsere egyetért ezzel, és közölte az EURACTIV-val, hogy közel 40%-a az új hatóanyagoknak, melyeket az 1107 /2009 EK rendelet hatályba lépése után hoztak forgalomba, biopeszticid, ám „az 1107 határideinek rossz végrehajtása egyértelműen akadályozta a biopeszticidek kifejlesztését”.
Hozzátette, hogy az átlagos idő, míg egy biopeszticid megkapja az engedélyét az EU-ban négy év, míg az Egyesült Államokban csak kettő.
A 2018-as Agrow Biopesticides jelentése kimutatta, hogy az Egyesült Államokban, ahol létezik speciális szabályozás a biopeszticidek számára, a nyilvántartásba vétel jelentősen gyorsabb és olcsóbb, mint Európában. Átlagosan 1,6 évvel korábban kerülnek piacra a mikrobiális eredetű peszticidek Európához képest.
Isabelle Babrzyński, az IBMA kommunikációs és operatív menedzsere, közölte az EURACTIV-val, hogy ezek a biokontroll megoldások „védik a növényeket és a környezetet ma és még fontosabb, hogy holnap is, valamint a fenntartható kártevő- és betegségszabályozás ellen a legjobb választások”.
„Európában, a mikrobiális termékek fontos részei a biokontrol eszközöknek a gazdák számára”, – mondta, és hozzátette, hogy az Európai Bizottság „a tagállamokkal jelenleg felülvizsgálja a mikroorganizmusokra vonatkozó adatkövetelményeket azzal a céllal, hogy ezeket kijavítsák, hogy megfelelőek legyenek a mikrobiális termékek biológiai profiljának”.
Babrzyński azt is hozzátette, hogy „a tagállamok fontolóra veszik, hogyan lehetne harmonizálni a saját megközelítéseiket a mikrobiális eredetű termékekhez, és a címkézést, mint lehetséges enyhítő intézkedéseket azért, hogy maximalizálják ezen termékek piacra jutását amellett, hogy biztosítják a felhasználók és fogyasztók biztonságát.
Pekka Pesonen, a COPA-COGECA főtitkára azt mondta, hogy „a megfelelő eszközök rendelkezésére állása, beleértve a mechanikai, a kémiai, vagy, és főképp ebben az esetben a biológiai technikák kulcsfontosságú eleme az Integrált Növényvédelem végrehajtásának”.
Hozzátette, hogy ez az innováció létfontosságú, főként, ha figyelembe vesszük az „EU mezőgazdasági termelőinek és szövetkezeteinek ma számos kihívással kell, hogy szembenézzenek, beleértve az új kártevőket és betegségeket”.
Egy, az EURACTIV-nak adott interjúban Andreas Huber, aki Európában az integrált terepi tudományok vezetője a Corteva mezőgazdasági vállalatnál elmondta, hogy Európában „jelentősen megnövekedett a kereslet” a biológiai növényvédő szerek számára. Azt mondta, hogy Corteva ezért arra törekszik, hogy „bővítse kapacitásait globálisan, de különösen Európában”.
„Ezek a biológiai megoldások közül számos rendkívül hatásos, és egy másik módszerrel kombinálva nagyon ígéretes hatékonyságot és nagyon ígéretes értéket mutatnak a termelők számára”.
Hozzátette, hogy egy „hatalmas ösztönzés folyik a termelők irányában” arra, hogy használják a biológiai eredetű peszticideket, mert segítik csökkenteni a szermaradvány mennyiségét a növényekben és közülük sok keverék kompatibilis a biogazdálkodással is.
A nem régiben betiltott növényvédő szerek folyton növekvő számával kapcsolatban, „jelenleg gyakran nem áll rendelkezésre (a gazda számára) szinte semmi, mert régen olyan növényvédő szerek voltak, mint a szerves foszforsavészterek, de mind eltűntek és nem maradt semmi bizonyos betegségek ellen”.
Hozzátette, hogy a mikrobiális eredetű biopeszticidek nagy és kiemelkedő szerepet fognak betölteni a mezőgazdaságban, hogy segítsenek a klímaváltozás miatti kihívásokkal szembenézni.
„Számos példa mutatja, hogy a melegedő időjárással új károsítók érkeznek Európába, melyek ellen kimondottan szükséges lenne a védekezés” mondta Huber.
Elmondta még, hogy a biológiai védekezési eszközök, a konvencionális peszticidekkel és az új digitális technikákkal kombinálva egy jelentős eszköz lehet a gazdák számára, hogy szembenézhessenek ezekkel az új kihívásokkal.