Kujáni László és felesége, Olga amellett, hogy növényvédelmi szakmérnökként növényvédelmi tanácsokkal látják el a környékbeli és a távolabb élő gazdákat, a saját gazdaságukat vezetik Kecskemét mellett, ahol 30 hektáron termelnek csonthéjasokat, cseresznyét, meggyet kajszit és szőlőt.

„Az egész gazdálkodásunk integrált növényvédelemre alapozott. Ez azt jelenti, hogy nem csak vegyszeres növényvédelmet használunk, hanem megfelelő időbeosztással mechanikai és biológiai növényvédelmet is. Ezzel a környezetet és hasznos élő szervezeteket kíméljük.” – mondja el az Év Agráremberének választott, többszörös díjnyertes Kujáni Olga.

„Nálunk a gazdálkodás apáról fiúra száll, nagyapám és apám is gazdálkodó volt. A gyermekeim is megszerették a gazdálkodást és agrármérnökök lettek, mindannyian élethivatás-szerűen foglalkozunk a növénytermesztéssel.” –meséli férje, Kujáni László. A gazdaságot együtt művelik, s mindketten foglalkoznak szaktanácsadással is.

„Szükséges, hogy megfelelő hatékonyságú növényvédőszerekkel is bedolgozzunk. Például vegyszeresen védekezünk a 3 féle cseresznyelégy ellen a korai időszakban, de a későbbiek során, a gyümölcs érésének idején már biológiai készítményeket alkalmazunk a hosszú távú védelem érdekében.” – mondja Olga.

Kujáni Olga a növényvédelmi gyakorlatukról mesél, feltűnő hitelességgel és átéléssel. Sok előadást tart szerte az országban, egyetemen oktat, gazdák számára tart továbbképzéseket.

„Egészséges termést növényvédőszerek nélkül előállítani nem lehet.” – teszi hozzá. Sok előadást is tartottak már a témában, s azért tudnak hitelesen erről beszélni, mert a saját gazdaságukban be tudják mutatni, hogy milyen minőséget tudnak előállítani a gyakorlattal.

A gazdaság udvarán patika tisztaság és rend van. László szenvedélye a traktor, büszkén mutatja meg az általa felújított, magyar gyártmányú Dutra traktort. „Csak közepes méretű traktoraink vannak, a gyümölcsösben nem férnek el a nagy gépek” – meséli. „A Dutra nem csak a hangja miatt egyedi, hanem a magyar mérnökök zsenialitását tükrözi, hogy az első tengely elé helyezett motor kölönösen jó stabilitást ad neki. A Lamborghini traktort használom a legtöbbet, a Dutrával csak ünnepekre, bemutatókra megyünk” – mondja.

A Kujáni-tanya egy klasszikus major a Kecskemét melletti homokdűnéken, az egykori sóhordó út mellett épült, régen gyakran betértek ide az úton elhaladók. Az 5-ös út kissé távolabb épült meg, ezért a tanyára most egy kevesek által használt földút vezet. A környék mikroklímája különösen alkalmas a gyümölcstermesztésre.

„Vannak olyan károsítók, mint például a moníliás megbetegedések, ami ellen nem lehet biológiailag védekezni. Ideig-óráig távol lehet ezeket tartani, de csak biológiai védekezésre nem lehet a teljes növényvédelmet alapozni.”

„Mi például a saját ültetvényünkön az antraknózis ellen tudtunk végig védekezni, nem volt beteg növény. Azért volt sikeres a védekezés, mert a növényvédőszeres védekezés után azonnal elkezdtük a biológiai védekezést is, baktériumtrágyákkal.” – részletezi az egyelőre még kevés helyen használt, de terjedőben lévő módszerét a gazda. Nedves időjárás esetén a kijuttatott baktériumok egyszerűen „megeszik” a gombaspórákat, a könnyen fejlődésnek induló károsítókat.

„Sokat használunk olajokat is, repceolajat, napraforgóolajat, pálmaolajat, de csak a megfelelő szénatomszámú olajakat, megfelelő időben és precíz adagolással. Ezek használatával legördíthetők a gyümölcsökről a vízcseppek, amelyek a károsítók szaporodási helyeiként, élettereként szolgálnak. Az olajok, akár gyógynövényes keverékben pajzstetvek elleni védelemben is használhatók, de alkalmasak a gyümölcsrepedés megelőzésére is.” – mondja el a sok előadásában már elhangzott tanácsait Olga.

„Családunk minden tagja növényorvos, s mindenki részt vesz nem csak a gazdaság körüli munkákban, hanem több mint 400 környékbeli gazdálkodó részére nyújtott szaktanácsadásban is. Ez azért fontos, mert sok olyan termelő van a környéken, aki nem főfoglalkozásként termel, de a segítségünkkel így is kiváló minőségű termést tud betakarítani.” Ebből is látszik, hogy mekkora szükség van a gazdák közötti tapasztalatcserére, illetve arra a szaktudásra, amely a tanult elemeket a gyakorlattal ötvözi.

„Az utóbbi időben egyre több olyan károsítóval találkozunk, melyekkel eddig nem kellett érdemben foglalkozzunk. Ha például megfordítunk például egy káposztalevelet, akkor a levél fonákán ott lennének a mediterrán lisztecskék. Ez nem az a lisztecske, amellyel üvegházi molytetűként ismerkedtünk meg, hanem ezek a változó éghajlati tényezők miatt már át is telelnek. A védekezés során muszáj velük is számoljunk.” – összegzi az elmúlt években újonnan jelentkezett kihívásokat Olga. Több olyan új károsító megjelenéséről is beszámol, melyek kifejezetten a változó éghajlat hatására tudnak évről-évre elszaporodni hazánkban.

„A szakirányítási munkánkhoz egy általunk kifejlesztett, díjnyertes rovar-előrejelzési rendszer is tartozik. A rovarcsapdáinkban figyeljük a megjelenő rovarokat, s szükség esetén riasztást tudunk küldeni a környékbeli gazdáknak, az adott kártevő elleni védekezési tanácsokkal együtt.”

Nézze meg a Kujáni-tanyán készült videót is itt!