A dán mezőgazdasági termelő Dennis Binder tudja, milyen fontos, hogy mindig egy lépéssel előrébb járjon. Az elmúlt 20 évben 250 hektáron termesztett árpát, búzát, repcét és fűmagot. Elmagyarázza, hogy a gazdaság sikeréhez folyamatosan figyelemmel kell kísérnie számos tényezőt: az időjárást, a növények növekedését, a károsítókat és a növényi betegségek kialakulását.
Az időjárás egyben partner és ellenség is. “Soha nem tudhatod, mire számíthatsz, vagy hogy mit hoz a nap” – mondja. “Mindig a napi időjárás alapján dolgozunk a gazdaságban. A helyi időjárási előrejelzések alapján tervezzük meg a teendőket. Az előrejelzés velünk jön a zsebünkben, a mobilon, de ha nem bízunk benne, akkor felnézünk az égre és megnézzük, hogy esni fog vagy sem, a saját következtetéseinket vonjuk le. ”
Dennis követi az időjárás-előrejelzéseket, és ennek megfelelően reagál. Ezt nem tudja befolyásolni, de más termelésre ható tényezőket igen. “Az egyik legnagyobb kihívásunk az állomány mentesítése egyszikű gyomnövényektől.” Elmagyarázza, hogy a gyomnövények komoly problémát jelentenek, és ezek ellenőrzése kritikus fontosságú minden évben. “Nagy hangsúlyt fektetünk a gombás betegségek terjedésének megelőzésére is, elsősorban a búza és az árpa esetében.”
Mindig odafigyel a részletekre, mert egyetlen kihagyott lépés miatt az egész termést elvesztheti. Ahhoz, hogy azonosítsa, hogyan lehet a legjobban kezelni a konkrét fenyegetéseket, beleértve, hogy milyen készítményt használjon – ha szükséges – Dennis rendszeresen vizsgálja a rovarcsapdákat. “Mindig sárga tálas csapdák vannak a területen, hogy lássuk, milyen rovarok fordulnak elő.” A csapdák összegyűjtik a rovarokat, a gazda így előrejelzésre alapozva tud döntést hozni a szükséges védekezésről.
“Nem permetezünk (növényvédő szereket) ütemterv alapján. Biztosan akarjuk tudni, hogy milyen rovarok vannak a területen. Aztán ki tudjuk választani azokat a növényvédő szereket, amelyek leginkább megfelelnek az adott rovarok elleni védelemhez, amelyre célozni akarunk.”
“Néhány évszakban alig van szükségünk rovarirtó szerre a repce termesztésben, míg más évszakokban felszaporodnak a repcefénybogarak vagy gubacsszúnyog-félék a repcében, emiatt kezelni kell őket, hogy jó termést kapjunk” – magyarázza Dennis.
Dennis hagyományos gazdálkodó. “Növényvédő szereket használunk a növények védelmére, de mindig a lehető legkevesebbet használjuk, és csak annyit, amennyi szükséges.”
De Dennis úgy érzi, félreértették. “Mint dán mezőgazdasági termelő, úgy látom, hogy az irányadó médiában a gazdálkodással és a mezőgazdasággal kapcsolatban téves információk vannak. A lakosság nagy része nem tudja, mi folyik ma a mezőgazdaságban… A gazdálkodásban növényvédő szereket használunk a problémák megoldására.”
“Például a burgonya fitoftórás betegsége egy valós fenyegetés. Ha teljesen át kellene térjünk az organikus módszerekre, azok itt csődöt mondanának. Akkor a fogyasztóknak el kellene fogadniuk, hogy decemberben burgonyahiány lesz, mert a termés csak az elvárt fele lesz.” – mondja. Dennis megkérdőjelezi, hogy a fogyasztók elfogadnák-e ezt a tényt.
Hálás, hogy az újabb dán jogszabályok lehetővé tették a gazdálkodók számára, hogy hozzáférjenek a növényvédőszerek szélesebb köréhez. Ez a választási lehetőség a különböző hatású készítmények között segít neki elkerülni a növényvédő szerekkel, különösen a gombaölő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulását. “Az új növényvédő szer szabályozás pozitív hatású a dán mezőgazdaság számára. A gazdáknak olyan készítményekhez biztosít hozzáférést, amelyekre hosszú idő óta szükségünk volt.” Elmagyarázza, hogy a változtatások növelik a versenyképességét más európai országok gazdáival szemben, akik közül sokan már régóta hozzáférnek egy szélesebb termékválasztékhoz.
Dennis minden döntésében mérlegeli a környezetre gyakorolt hatást. “Mint gazda, én vagyok a környezet védelmezője. A természet védelme a lehető legfontosabb a számomra.”
Például – magyarázza – “Nagyon sok méhlegelő, beporzó sávot hagyunk a földek mentén”. A termény közepén beporzó területeket hoztak létre és szélfogó erdősávokat telepítettek. “Ezen új növények mellett mindenhol beporzó és méhlegelő sávok vannak. Így, amikor a repce virágzik ősszel, amikor nem sok más virágzik, legalább van valami táplálék a méheknek.”
Hogyan foglalja össze Dennis az “egy lépéssel előrébb” mantrát? “Ez az, amikor a problémát előbb azonosítod, minthogy megtörténik. És ha problémánk van a területen, megtaláljuk a megfelelő megoldást a helyzet orvoslására, miközben megőrizzük a termesztett növények és a környezetegységét.”
A gazdával készített interjú erre a linkre kattintva tekinthető meg.